Elnökségi beszámoló a 2024-es hagyományőrző huszáregyesületi tevékenységünkről
Egyesületünk elnöksége napirendre tűzte és megtárgyalta a 2024. évi katonai hagyományőrző huszáregyesületi tevékenységünket- Summázva az alábbi megállapítások hangzottak el.
Érzékelhetően kezd kialakulni katonai hagyományőrző huszártevékenységünkön belül:
- a 3. Ferdinánd Huszárbandérium felnőtthuszár programjai
- a Szent Borbála tüzérüteg szakirányú tevékenysége
- a Somogyi Kishuszár lovas bandérium közreműködése programjainkban
- a Huszár Kadétok támogató, programsegítő tevékenysége
Az éves huszárigénybevételünk a január 6.-i Vármegye naptól a december 28.-i huszáravatásig és a kötetlen baráti találkozóig tartott.
Ebben a naptári évben 178 programban vettünk részt.
Programjaink túlnyomó része a vármegyeszékhelyhez kötődött, de a vármegye határán túl, sőt országhatárunkon túl is vettünk részt programokban.
2024-ben is a legtöbb programot a tavasz időszakban március 1. – március 15.-e között oktatási intézményekben tartottuk. Ezek száma 48 volt.
Továbbra is tudtuk tartani magunkat ahhoz a jó gyakorlathoz, hogy a délelőtti városi programok után a délutáni órákban a városkörnyéken is huszárprogramokban részesítettük az érdeklődőket.
Felmerült a gondolat, hogy minimális tiszteletdíjat kérnénk a programunkért, természetesen csak az egyesület tagjaival való egyeztetést követően.
Nagy örömmel és megnyugvással nyugtáztuk azt a tényt, hogy tagjaink közül többen is nemhogy az elvégzett munkáért nem kértek tiszteletdíjat, hanem még az útiköltséget is az egyesületünk kasszájában hagytuk. Köszönet érte, de természetesen ebből nem lehet rendszert csinálni.
Általánosságban megállapítható, hogy egyesületünk tagjai nagy felelősségtudattal, odaadással és önzetlenül „küzdötték” végig az esztendőt.
Személy szerint most senkit sem kívánunk kiemelni, úgy gondoljuk, hogy ez egy próba év, hogy ki mennyire lehet terhelhető a továbbiakban. Annak pedig kimondottan örülünk és megnyugtató tény, hogy aki még aktív dolgozó közülünk is sikeresen teljesített.
Létszámunkat illetően a jelenlegi 15 fő – ami a katonai regulában megfelel egy szakasznak – objektív okok miatt sem bővíthető. (Nincs több kiadható egyenruhánk)
Anyagi lehetőségeinket tekintve meghatározó volt, hogy akkor történt az elnökségi váltás, amikor már nem volt pályázati lehetőség. Ennek ellenére szolgáltatásokból, együttműködési szerződésből, céges támogatásból sikerült az idei esztendőt nullszaldósra kifuttatni. Köszönet mindazoknak, akik ezekben a tevékenységekben hatékonyan részt vettek.
Anélkül, hogy minden eseményről részletesen beszámolnánk engedjétek meg, hogy két mozzanatot felelevenítsünk.
Szeretnénk hinni, hogy mindannyiunk örömére és megelégedésre szolgál az a tény, hogy a bjelovári granicsár barátainkkal sikerült normalizálni kapcsolatunkat.
Mi már háromszor is voltunk náluk és ők is egy alkalommal megtiszteltek bennünket.
A közös évértékeléskor teszünk egy kísérletet arra, hogy ne csak az elnökség értékeljen, hanem tagjaink is nyilvánuljanak meg, a gondokat, problémákat és ha voltak sikereink azokról is.
Végül, de nem utolsó sorban kérjük, engedjétek meg, hogy két családról kiemelten is szóljunk.
Az egyik család a Balog család – Dezső és Soma -, akiknek egyértelműen köszönjük és megköszönjük a tagbővítést.
Mindhárom új tagunkat – Stéger Béla, Vitéz Berey Bálint, Horváth Jenő – az ő szolid erőszakjuknak köszönhetjük.
A másik család Meisztericsék – Laci, Ági, Edit – és egyben a Kecelhegyi Meistro Lovasklub, akik lehetővé tették egész éven át a kulturált működési hátteret, az étkeztetést, a kishuszárjaink lovasképzését és valamennyi infrastruktúra biztosítását.
Szerencsére legalább azokat kitudtuk egyenlíteni, mint a mikrobusz kilométer futása vagy az étkeztetés nyersanyag szükséglete.
Természetesen nem szabad megfeledkeznünk Cselik Csilla huszártársunkról sem, aki önzetlenül végezte a korántsem lélekemelő pénzügyi, számviteli teendőket és mindezt megfejelte azzal, hogy befogadta raktárunkat saját otthonába ellenszolgáltatás nélkül.
